"A mindent szelídséggel intéző Istennek az a módszere, hogy az értelembe észokokkal, a szívbe pedig kegyelme segítségével ülteti el a vallást. De ha erőszakkal és fenyegetéssel akarják beleplántálni az értelembe és a szívbe, akkor nem a vallást, hanem a félelmet vetik el benne." (Blaise Pascal)
“Isten ismerete, a magunk nyomorúságának ismerete nélkül kevélységet szül. Nyomorúságunk ismerete Istené nélkül viszont kétségbeesést. Jézus Krisztus ismerete e kettő között foglal helyet, mert egyaránt megtaláljuk benne Istent és a mi nyomorúságunkat.” (Blaise Pascal)
“Borzalmas látni, hogy valaki semmiségekért remeg, és ugyanakkor érzéketlen a legnagyobb dolgokkal szemben.” (Blaise Pascal)
"Különös valami a kereszténység. Azt parancsolja az embernek, ismerje el hitványságát, sőt utálatosságát, de ugyanakkor megparancsolja neki, hogy igyekezzék Istenhez hasonlatossá lenni. Ha nem ellensúlyozná az egyik a másikat, e felemeltetése szörnyen felfuvalkodottá, e lealacsonyítása iszonyatosan alávalóvá tenné.'' Isten szerint élni (233. gondolat)
Ahogy a hideg szavak fagyossá teszik az embereket, a forró szavak megperzselik, a keserű szavak elkeserítik, a dühödt szavak feldühítik őket. A kedves szavaknak is megvan a maguk lelki hatása. S milyen nagyszerű hatás ez! Megnyugtatják, lecsillapítják és megvigasztalják a hallgató felet. - Blaise Pascal
A lélek természete az, hogy hisz, az akaraté pedig, hogy szeret; ezért ha nem találnak maguknak igazi tárgyat, szükségszerűen hamisakhoz kötődnek. Blaise Pascal
Salamon és Jób ismerte legjobban az ember nyomorúságát, és szólt róla a leghitelesebben: az egyik, a legboldogabb, a másik, a legboldogtalanabb; az egyik a gyönyörök hívságos voltát ismerte tapasztalatból, a másik a bajok valóságát. Blaise Pascal
– Az emberek megvetést éreznek a vallással szemben; gyűlölik, mert hátha igaz. Ha ebből ki akarjuk őket gyógyítani, először is azt bizonyítsuk be, hogy a vallás nem ellentétes az értelemmel; hogy tiszteletet érdemel, és keltsünk iránta megbecsülést; aztán szerettessük meg, és ébresszük fel a jókban a vágyat, bárcsak igaz lenne; végezetül bizonyítsuk be, hogy igaz.
Tiszteletet érdemel, mert helyesen ismerte meg az embert; szeretetet, mert az igazi jót ígéri. Blaise Pascal
Mit tudnak felhozni a feltámadás és a Szűztől való születés ellen? Mi nehezebb, létrehozni vagy új létre hozni az embert vagy az állatot? És ha sohase láttak volna valamely állatfajtát, kitalálhatnák‑e, vajon egymás nélkül is szaporodnak? Blaise Pascal
Mennyire gyűlölöm az ilyen ostobaságokat, hogy nem hisznek az Eucharisztiában és az ehhez hasonlókat! Ha igaz az evangélium, és Jézus Krisztus valóban Isten, mi nehézség van benne? Blaise Pascal
Az istentagadóknak, akik azt vallják, hogy az észnek engedelmeskednek, nem közönséges értelmi erővel kell rendelkezniük. Mert mit állítanak? „Nem azt tapasztaljuk‑e, mondják, hogy az állatok ugyanúgy halnak és élnek, mint az emberek, a törökök ugyanúgy, mint a keresztények? A törököknek is megvannak a maguk szertartásai, prófétái, hittudósai, szentjei, szerzetesei, akárcsak nekünk stb.” (Ellentétben áll ez vajon a Szentírással? Nincs benne mindez megírva?)
Ha valakit nem nagyon érdekel az igazság, akkor ennyi elég is neki megnyugtatására. De aki teljes szívéből kívánja megismerni, annak nem elég; az vizsgálja meg közelebbről. Akkor lenne elég, ha egy filozófiai kérdésről lenne szó; itt azonban minden kockán forog. Ennek ellenére egy ilyen kis, felületes elmélkedés után szórakozáson törjük a fejünket stb. Tanulmányozzuk ezt a vallást, még ha nem magyarázza is meg e homályt; mert hátha mégis megteszi. Blaise Pascal
Akik bíznak az örök boldogságban, boldogok e reményükben, de ellensúlyként ott van számukra a pokoltól való rettegés.
Válasz. – Kinek van több rettegnivalója a pokoltól, annak‑e, aki nem tudja, van‑e pokol, de ha mégis van, akkor bizonyos benne, hogy elkárhozott; vagy annak, aki meg van róla győződve, hogy létezik a pokol, de azt reméli, hogy ha van is, ő üdvözül? Blaise Pascal
Csodálatos dolog, hogy soha egyetlen kánoni szerző sem próbálta a természetből kiindulva bizonyítani Isten létét. Mindegyik arra törekszik, hogy a benne való hitet ébressze fel. Dávid, Salamon stb. sohasem mondotta: „Nincsen légüres tér, tehát van Isten.” Minden bizonnyal okosabbak voltak, mint az utánuk következő legokosabbak, akik valamennyien a természettel bizonyítottak. És ez nagyon elgondolkoztató. Blaise Pascal
A hitnek három forrása van: az értelem, a szokás és az isteni sugallat. Az egyedül ésszerű keresztény vallás nem fogadja el valódi gyermekeiül azokat, akik isteni sugallat nélkül hisznek; nem azért, mintha elvetné az értelmet és a megszokást, ellenkezőleg; de lelkünket kell megnyitnunk a bizonyítékok előtt, s megerősödnünk bennük a megszokás révén, de az alázatosság cselekedeteivel kell befogadnunk az isteni sugallatokat, mert egyedül ezek képesek igazi és üdvös hatást elérni: Blaise Pascal
Levél egy baráthoz, amelyben Isten keresésére buzdítjuk. Ő pedig így válaszol: „De mit használ nekem, ha keresem őt? Semmit nem látok.” Erre így válaszolni: „Ne veszítse el bizodalmát.” Barátunk azt fogja felelni, hogy boldog lenne, ha valami világosságra lelne, ám, s ezt éppen vallásunk tanítja, mit sem érne vele, ha ily módon ébredne fel benne a hit, ezért inkább nem is keres. Amire a mi válaszunk: a gép. Blaise Pascal
A külsőnek szorosan kapcsolódnia kell a belsőhöz, hogy meghallgatásra leljünk Istennél; vagyis térdre kell borulnunk, szánkkal imádkoznunk stb., hogy a kevély, aki nem akart megalázkodni Isten előtt, most ember alkotta szokásnak engedelmeskedjék. Ha e külsőségektől várjuk a segítséget, babonásak vagyunk, de ha nem vagyunk hajlandók társítani őket a belsőhöz, kevélyek. Blaise Pascal
Az egyéb vallások, például a pogány vallások, népszerűbbek, mert külsőségekben nyilvánulnak meg; de ezek nem az okos embereknek valók. Egy tisztán intellektuális vallás jobban rájuk lenne szabva; ez azonban a népnek nem érne semmit. Egyedül a keresztény vallás felel meg mindenkinek, mert keveredik benne a külsőséges a belsővel. A népet felemeli a lelkiséghez, a kevélyeket lealázza a külsőségekhez; e kettő nélkül nem tökéletes, mert a népnek meg kell értenie a betű szellemét, az okosaknak pedig meg kell hajtaniuk szellemüket a betű előtt
Blaise Pascal
Kevés az igazi keresztény, ezt úgy értem: a hit szempontjából. Sokan hisznek, de babonából; sokan nem hisznek, de szabadosságuk, szabadgondolkodó voltuk miatt; kevesen foglalnak helyet e két csoport között.
Nem számítom e két csoportba azokat, akik igazi valláserkölcsi életet élnek, sem mindazokat, akiket szívből fakadó érzés indít hitre. Blaise Pascal
Csak háromféle ember van; az egyik fajta az, amelyik megtalálta Istent, és szolgálja; a másik, amelyik minden igyekezetével keresi, de még nem találta meg; végül a többi, aki úgy él, hogy nem keresi, és nem is találta meg. Az elsők értelmesek és boldogok, a legutóbbiak balgák és boldogtalanok, a közbülsők boldogtalanok és értelmesek. Blaise Pascal
A közönséges embereknek megvan az a képességük, hogy nem gondolnak arra, amire nem akarnak gondolni. „Ne foglalkozzatok a Messiásról szóló szövegekkel” – mondta a zsidó a fiának. A mi embereink is gyakran így cselekszenek. Ezért maradnak fenn a hamis vallások, sőt, sok ember számára az igazi is. De akadnak olyanok is, akik nem rendelkeznek azzal a képességgel, hogy elkerüljék a gondolkodást, és minél jobban tiltják nekik, annál inkább gondolkoznak. Az ilyenek elhagyják a hamis vallásokat, sőt, ha nem lelnek megalapozott fejtegetésekre, az igazit is. Blaise Pascal
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése